A cipő története - 2. rész

A fából kialakított cipők az arab és indiai világ jellegzetességei voltak. Csak utánuk terjedt el Európában. Fából faragott cipőket a mai napig is viselnek.

A reneszánsz emberek gondolkodása a vallásosság életszemlélet felől az élet szépségeire, így a divatra irányult. Megkezdődött a szebbnél szebb cipődíszítések kora:) A talpak merevsége miatt bőr kengyelt is használtak a járás könnyítésére. Ez a divat a Napkirály, XIV. Lajos uralkodása alatt érte el fénykorát. A férfiak szalagokkal, csipkével díszített cipőt viseltek. A magas talpú cipő – csakúgy, mint a harisnya - kezdetekben a férfiak kiváltsága volt. A hölgyek a XVI. századtól kezdték csak viselni. Idővel a díszített lábbeli és a harisnya is kikerült a férfiak ruhatárából.

Bizáncban alakult ki a papucs viselete és innen terjedt át a világ más tájaira is. Ahogy a cipő, úgy a papucs is először a férfiak privilégiuma volt. A hölgyek csak később kezdték hordani. Népszerűsége napjainkban is töretlen.
Spanyolországban egyéni divatot teremtettek. A lábbeli széles, kerek orral került kialakításra, szinte szarvszerű orr része volt. Sarok egyáltalán nem volt jellemző. A cipő anyaga bársony, brokát és selyem.
Kínában a talp lágyrésze alatt helyeztek el sarkot, ami a kínaiakra annyira jellemző, divatos tipegést tette lehetővé.
Ebben az időben hazánkban a magyaros hímzésű cipők, valamint a hegyes szárban végződő csizmák voltak népszerűek.

Az 18. század fontos újítása a csatok alkalmazása. Ez az újítás – nem meglepő módon – a férfiak körében terjedt el először, aztán a hölgyek cipőin is megjelentek a csatok és pántok. Ebben az időszakban kezdett teret hódítani a cipők és ruhák egységesítése. A cipőket azonos díszekkel, hímzéssel látták el, mint a hozzájuk viselt ruha. Az ezüstös cipőfűző csíkok hatalmas népszerűségnek örvendtek.

A technikai fejlődés, a varrógép megjelenése a 18-19. századtól tette lehetővé a tömegtermelést. Megkezdődött a különböző anyagok kombinálása. Világszerte egyre több cipőgyártó cég alakult.

A gumitalp, vulkanizált kaucsuk használata, speciális varrógépek feltalálása mind mind hozzájárultak ahhoz, hogy a lábbelik kívül és belül is megújuljanak és egyre kényelmesebbé váljanak. Egyre több tervező ismerte fel annak a szükségességét, hogy az igénybevételnek megfelelő cipőt gyártsanak. Lovagláshoz, sétához, alkalomra, otthonra más-más lábbelire volt szükség. A tömegtermelés megjelenésével egyre nagyobb kínálattal jelentkeztek.

Champion, Converse All Star, Scholl. Néhány márkanév a napjainkban is népszerűek közül Amerikától Európáig.

Valóban mondhatjuk, hogy emberemlékezet óta gyártanak és folyamatosan fejlesztenek a cipőgyártók. Színben, formában, anyagfelhasználásban is rendkívül kreatívak.

Következő blogunkban már a 20. századba lépünk. Bemutatjuk azt a hihetetlen innovációt, amit az elmúlt 100 év hozott a lábbelik piacán.